Elmondta az Európai Bizottság, mit kellene tennünk Erasmus-ügyben – de kérdés, hogy ez már tényleg elég lesz-e nekik

Nyitókép: John Thys/AFP

Nyilvánosságra került az Európai Bizottság részletes döntése Erasmus-ügyben. Emlékezetes: az Ursula von der Leyen vezette testület hétfőn döntött úgy, hogy annak ellenére nem engedi vissza az Erasmus+ és Horizon programokba a magyar alapítványi egyetemeket, hogy a magyar kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekva) szóló törvény uniós igények szerinti módosítását, a parlament pedig el is fogadta azt.

Most azonban nyilvánosságra került a teljes dokumentum, melyben a Bizottság közölte a magyar kormánnyal döntésének hátterét,

Aktuális álláspontjuk szerint a Bizottság a következőket kéri:

• Az új szabályozás hatályba lépését ne tegyék függővé attól, hogy az Európai Tanács feloldja-e az egyetemeket az Erasmusból és a Horizonból kitiltó határozatát, hanem már legyen hatályos abban a pillanatban, amikor benyújtják a Bizottságnak.
• Az új szabályozás legyen érvényes minden kekvára függetlenül attól, hogy az milyen tevékenységet folytat, azaz ne csak az egyetemeket fenntartó kekvák szabályozása módosuljon.
• Az új szabályozás legyen érvényes a kekvákra és az általuk fenntartott intézményekre attól a pillanattól kezdve, hogy azok EU-pénzre pályáztak, és maradjon is érvényes az EU-s támogatású projekt megvalósításának teljes időtartama alatt, valamint vonatkozzon azon kekvákra és kedvezményezettekre is, amelyek jelenleg részesülnek EU-s pénzügyi támogatásban.
• A kekva-kuratóriumok tagjainak és a kekvák fenntartásában működő intézmények ügyvezetőinek hivatalban töltött ideje legyen korlátozott, és számítson bele a hivatalban töltött időbe az új szabályok életbe lépése előtt a hivatalban töltött idő is.
• A szabályozás vonatkozzon mind a jelenlegi, mind az újonnan hivatalba lépő kuratóriumi tagokra és ügyvezetőkre.
• A kekva-kuratóriumok tagjai és az ügyvezetők összeférhetetlenségi szabályoknak való megfelelése legyen lenyilatkozva, ellenőrizve és szigorúan betartatva.
• A szabályozás írja elő, hogy az összeférhetetlenséget kizáró nyilatkozatot és a vagyonnyilatkozatot a kekva-kuratóriumok tagjainak és az ügyvezetőknek hivatalba lépésük előtt kelljen leadniuk, illetve ezt követően rendszeres időközönként újra és újra le kelljen adniuk ezeket, ne csak a hivatali idejük végén. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a velük egy háztartásban élő családtagokra is vonatkozzon.
• A jelenleg hivatalban lévő vagy újonnan kinevezendő kekva-kuratóriumi tagok és ügyvezetők összeférhetetlenségi vizsgálatát végezzék el még azelőtt, hogy a kekvák vagy általuk fenntartott intézmények pályázhatnának EU-s pénzekre.
• Az összeférhetetlenségi vizsgálatot végezze független szervezet, akinek döntése kötelező erővel bír a kuratóriumi tagok vagy ügyvezetők kinevezésére, megerősítésére vagy mandátumuk meghosszabbítására nézve.
• Az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és vagyonnyilatkozatokat az Integritás Hatóság ellenőrizze, s az Integritás Hatóság számára adassék meg minden eszköz ahhoz, hogy ezeket a vizsgálatokat hatékonyan elvégezhesse – ideértve az összes szükséges adatbázishoz és regiszterhez való közvetlen és korlátlan hozzáférést. Az Integritás Hatóság ezen felül kapjon jogot arra, hogy bírósági felülvizsgálatot kérjen abban az esetben, ha az általuk megkérdezett hatóság megtagadja a kért adatbázisokhoz és információkhoz való hozzáférést, vagy nem reagál az információkérésre.
• Legyenek a nyilatkozóra nézve büntetőjogi következményei annak, ha az összeférhetetlenségével kapcsolatban hamisan nyilatkozik.

Ezek – jelen állás szerint – a Bizottság kötelező érvényű feltételei az egyetemek Erasmusba és Horizonba való visszaengedéséhez. Emellett elő nem írják, de erősen javasolják, hogy a kuratóriumi tagok mandátuma rövidebb idejű legyen (négy év, és csak egyszer lehessen meghosszabbítani), hosszabb ideig tartson az az időszak, aminek el kell telnie az összeférhetetlen politikai pozíciók betöltésének vége és a kuratóriumi tagság kezdete között,

A magyar kormány nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnik: szerintük a brüsszeli elvárások folyamatosan változnak, így ez a bizottsági álláspont is eltér attól, amit a testület korábban elvárt a magyar kormánytól. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter elmondta: „Az Országgyűlés hat hete annak megfelelően módosította a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítását, ahogy azt annak idején az Európai Bizottság írásban kérte”, és orvosolták azt a két problémát, amit Brüsszel 2022 őszén felvetett: a dinamikus összeférhetetlenséget és a kekvák közbeszerzési szabályait. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma pedig lapunknak küldött közleményében rögzíti: „Az elfogadott KEKVA törvénymódosítás minden korábban megfogalmazott aggályt orvosol. A Tanács végrehajtási határozata korábban egyedüli hiányosságként azt rögzítette a KEKVA-kra vonatkozó korrekciós intézkedés végrehajtása kapcsán, hogy nem zártuk ki jogszabályban, hogy magas rangú tisztviselők (közte OGY képviselők és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői) a KEKVA-k vezető testületeinek tagjai lehessenek.